A weboldal cookie-kat használ a szolgáltatások minőségének javítására. A weboldal további használatával elfogadod a cookie-k használatát.RendbenTovábbi információ
1976, Svédország. Egy nem kevés politikai befolyással bíró asszony call girl hálózatot működtet, amelyben számos kiskorút is foglalkoztat. Ügyfelei között számos magas rangú tisztségviselő, politikus, sőt miniszterek is szerepelnek.
Az igaz történet egy utazásra viszi a nézőt, a legalsó társadalmi rétegtől a hatalom titkos, labirintusszerű folyosóira. Svédország, 1976. Egy politikai befolyásokkal bíró asszony call girl hálózatot működtet, ahol számos kiskorút is foglalkoztat. Ügyfelei között számos magas rangú tisztségviselő, politikus, sőt miniszterek is szerepelnek. A beszervezett tinédzser lányok számára a gyors pénzszerzési lehetőség reményét kínálja, imponál nekik az éjszakai élet, az új ruhák, az ital és a drogok. Ám a hatóságok kitartó nyomozással, lehallgatásokkal egyre több bizonyítékot gyűjtenek be a kiskorúakról, valamint ismert klienseikről. A választásokhoz közeledve az államhatalom számára azonban mind kínosabbá és titkolnivalóvá válik az ügy.
A Call girl történetét, megtörtént esemény ihlette: a Bordellhärvan néven elhíresült, egész Svédországot megrengető 70-es évekbeli prostitúciós-politikai botrányt dolgozza fel, melyben a neveket és helyszíneket megváltoztatták. Ennek ellenére, így is nagy botrányt váltott ki a film bemutatója. Olof Palme volt miniszterelnök fia, apja rossz színben való feltüntetéséért be is perelte az alkotókat, de elvesztette. Mindenesetre ennek hatására, a miniszterelnök jelenlétét és jeleneteit jelentősen lerövidítették a filmben. Az alkotás Torontóban elnyerte a nemzetközi kritikusok FIPRESCI-díját és kilenc kategóriában jelölték a Svéd Filmdíjra. A decemberben megrendezésre kerülő, Európa Filmdíj átadó Európa Felfedezés elsőfilmes kategóriájának egyik jelöltje.